Embléma
Bevezetés
Áttekintés
A szumó története
A heja-rendszer
A felvett nevek
Szakmai rangsorolás
A mérkőzések
Győzelem és vereség
A technikák
További tudnivalók
Kiegészítések
Kérdések és válaszok
Híres birkózók
Kérdések és Válaszok
A bírók

Címlap




A banzuke

  A szumó minden osztályában a rikisiket számozással rangsorolják, minden számozott szinten van egy keleti és egy nyugati birkózó, a keleti oldalon levő rikisi némileg rangosabb. Például a maegasira rangfokozatban harmincan lehetnek, a Keleti 1-től a Nyugati 15-ig számozva. Abe Maszumi diagramja:

Jokozuna                             \
==========                            |
Ózeki           \                     |
----------      |                     |- Makuucsi v. Makunoucsi
Szekivake       |- Szanjaku           |
Komuszubi      /                     |
----------                            |
Maegasira                            /
======================================================================
Dzsúrjó (Dzsumai-me) dzsú = tíz, rjó egy ősi pénzérme: tíz rjó volt a
fizetés. |--------- A fenti rangok a "szekitori", az alsók a "desi" rangok. ====================================================================== Maku-Sita (Maku alatt) Szan-dan-me (Harmadik rang) "szan" = három Dzso-Ni-dan (A kezdőtől a második) "ni" = kettő Dzso-no-Kucsi (Kezdő) "kucsi" = száj, kapu ====================================================================== |--------------- Az e vonal feletti nevek szerepelnek a banzukén ====================================================================== Icsi-ban Sussze |-- A nevek szerepelnek a következő banzukén, a | Dzsúrjó elérése előtt első és egyetlen alkalommal Ni-ban Sussze / viselhetnek keso-mavasit. --------------------------- Mae-zumo |-- Épp csak, hogy beléptek a szumó világába

A jokozuna és az ózeki

  A jokozuna az Ózumó legmagasabb és leglátványosabb rangja. Hogy megérthessük, hogyan lesz valakiből Nagy Bajnok, másszunk fel a ranglétrán.

  Mire egy rikisi eléri a szekivake rangot, sorozatban összegyűjtött sok kacsi-kosi eredményt. Egy szekivake rangú szekitori általában 8-9 győzelmet ér el egy 15 napos baso során. Ha ígéretesnek látszik és a győzelmei kétszámjegyűek lesznek, a második héten versenyben áll a júsóért, alkalomadtán felülmúl egy jokozunát, a Szumó Kjókai határoz a szekivake ózekivé való előléptetéséről.

  Ha érdemesnek találják, a Kjókai képviselői kihirdetik az előlépetetést és nagy ceremónia és partik keretében megünneplik. Az ózeki rang egyik haszna, hogy egy make-kosi eredmény nem jár automatikus lefokozással, ahhoz, hogy ez történjen, két egymást követő vesztes eredmény kell. De még ekkor is, ha a volt ózeki a következő basón 10 győzelmet elér, visszanyeri ózeki rangját. Ha nem sikerül 10 győzelmet aratnia, újra kell harcolnia az ózeki rangért, mintha először csinálná.

  Ha egy ózeki legyőzi ellenfeleit és kezdi sorozatosan nyerni a júsókat vagy dzsun-júsókat, a Jokozuna Singi Iinkai (Jokozuna Előléptető Tanács) határoz az alkalmasságáról. Ha ajánlják a Szumó Kjókai Ridzsikai-jának (Igazgatóság), azok megvizsgálják a kérdést.

  Az első dolog, amit figyelembe vesznek, az előző három baso. A 45 mérkőzésből legalább 38 győzelmet kell elérnie, de ez nem minden. Két egymást követő júsó kívánatos. További követelmény, amit figyelembe vesznek, a jellem és magatartás, valamint a Szumó Kjókai szabályai és hagyományai iránti elkötelezettség és a rangosabbak tisztelete. Sok dolgot kell figyelembe venni, a szumó minőségét is beleértve. Ha az ózeki nem mestere az alapvető szumótechnikának, mint például a siko és a szuri-asi, nem szerez külön pontot, amely segítené az előrelépésben.

  1991-ben például Konishiki pontot vesztett a sikója miatt. A siko az a mozzanat, amikor a rikisi a magasba emeli majd a földhöz csapja a lábát. Amikor a láb a magasban van, a térdeknek nyújtottnak kell lenniük, nem hajlítottnak. A szuri-asinál a talpaknak majdnem mindig érinteniük kell a földet, bármilyen irányú mozgásnál. Mint az alapvető technika modelljének, a jokozunának megbecsüléssel (hinkaku) és tehetséggel kell rendelkeznie.

  Ha a Ridzsikai jóváhagyja az előléptetést, hivatalosan és véglegesen a Banzuke Henszei Kaigi (Előléptető Bizottság) dönt. Két ojakata képviseli a Szumó Kjókai-t, mint küldött, hogy megvigye a nagy hírt a frissen előléptetett jokozunának és ojakatájának.

  A történelem során a nagy Tamanishiki ózeki, a nagy jokozuna, Futabayama riválisa nem lett előléptetve még három egymást követő basó megnyerése után sem. A szumóedzésekhez való hozzáállása példa nélküli, a túlzásokig szorgalmas volt, de magányos farkas volt. A fiatal rikisik szerették és tisztelték, de ő nem tisztelte a Dai-Nippon Szumó Kjókai tekintélyét. Szeretett verekedni, beleértve az utcai csatározásokat is. Közell állt ahhoz, hogy jakuza, gengszter legyen. Később jokozuna lett és a Nisonoszeki csoportot vezette, de még jokozuna korában meghalt.

  Ha egy ózeki két egymást követő basót megnyer, az összes, amire szüksége van, a Jokozuna Singi Iikai egyszerű szavazattöbbsége. Ha az ózeki eredménye csak "majdnem elegendő", titkos határozatra van szükség. Ha az ózeki nem szerzi meg a Jokozuna Singi Iikai jóváhagyását, meg kell próbálnia meggyőznie őket a következő basón való jobb szereplésével. A Sóva első éve (1926) óta csak Futabayama, Tochinishiki, Taihó, Kitanofuji, Kotozakura, Aszahifuji, Akebono, Takanohana II, Musashimaru és Asashóryú lépett elő két egymást követő júsó útján.

  Nincs korlátozva az aktív jokozunák száma, bár a gyakorlatban a határ 5-6 lehet. 1992-ben egyáltalán nem volt jokozuna. Mindig legalább két ózeki van.

A Makunoucsi osztály

  A bajnoki rangokkal ellentétben, a szekivake rangig az előmenetel egyszerűen attól függ, hogy több legyen a győzelem, mint a vereség. A szumó szigorú előmenetel-rendszer, a győzelem előrelépést jelent, a vereség lefokozást. A számok elég asszimmetrikusak, drámaiak a felemelkedések és a bukások. Egy Nyugat 9-es maegasira rangú rikisi 8-7-es eredménnyel a legrosszabb esetben is előlép Kelet 9-essé, attól függően, hogy a többiek hogyan szerepeltek.

  Ez egy fél lépés, egy egész lépés ugyanazon az oldalon való előrelépés lenne (ebben a példában Nyugaton) 9-ről 8-ra. Ha a felette állók gyengébben szerepeltek, elképzelhető akár 7 vagy 8 fokozatnyi előrelépés is, akár egy csekély, 8-7 eredménnyel is. Ehhez hasonlóan, egy 2-13 eredmény egy komuszubi számára az osztály aljára való lezuhanást jelenti, és fennáll a Dzsúrjóba való leesés veszélye.

A Dzsúrjó

  A Makusita teteje és a Dzsúrjó alja közötti szakadék széles. A legtöbb rikisi számára a Dzsúrjóba való felkerülés a legszebb emlék; néhányuk számára emlékezetesebb, mint az ózekivé válás. A különbség ég és föld.

  Ha Dzsúrjó rikisivé válsz, szekitori vagy. Nem kell a hejának vagy más rikisinek dolgoznod, és lesz néhány desid, mint "cukebito", hogy mint személyes inasok szolgáljanak téged. A nem szekitori rikisiknek, még a Makusita tetején lévőknek sincs cukebitója. A szekitorik a fénylő csillag, a nem szekitorik az ő árnyékuk. A jokozunáknak szokásosan 4 cukebitója van, a szekitoriknak 2 vagy 3, a tekintélytől és rangtól függően.

  A jelenlegi rendszerben 26 Dzsúrjó és 40 Makuucsi rikisi van. A Dzsúrjó ennek a szintnek általánosan használt neve, de a bennfentesek Dzsúmai-me-nek hívják. Úgy vélem, ez a "maegasira dzsúmai-me"-ből, a 10. maegasira rangból ered. Természetesen a jelenlegi rendszerben a Maegasira 10-mai-me (dzsúmaime) a Makuucsi maegasira rikisik középtáján található, nem a Dzsúrjó közelében. A banzukén a Dzsúrjó rikisik felülről a második részben vannak feltüntetve (az első rész a Makuucsi rikisiké).

A többi alacsonyabb rang

  A professzionális szumóban "a függöny előtt lenni" azt jelenti, hogy már a megjelenés megmutatja a rangot. Szekitorinak lenni azt jelenti, hogy van cukebitód, oicso-magéd (a hajad különleges, ginko-levél alakúra van csomózva), díszesen hímzett keso-mavasid, színes mavasid a mérkőzésekhez, kikeményített szagarid (a merev rojtok, amelyek a mavasi elejéről lógnak le), fehér mavasid az edzésekre, évszakhoz illő kimonód és jukatád. Te ülsz le enni először és alacsonyabb rangú desik szolgálnak ki, saját szobád van és részt veszel a dohjó-irin, a felvonuláson, amely megmutatja rangodat.

  Ha nincs ilyen rangod, akkor cukebito vagy, egyszerű cson-mage hajcsomód, nincs keso-mavasi, sötétszürke mavasid van a mérkőzésekre és edzésekre egyaránt, puha szagari és csak jukatát viselsz, még ha fagy is odakint. Továbbá neked kell az okami-szan (az ojakata felesége) irányítása alatt a bevásárlást és főzést végezni, és csak utolsónak ehetsz, még ha el is végeztél minden munkát.

  A legtöbb fiatal, aki be akar lépni az Ózumóba, tinédzser éveiben a Mae-zumóban kezd és évekig tart, amíg a Makusita alján kezdenek. Az újoncok anatómiát, szabályismeretet, szumótörténetet és -kultúrát, kalligráfiát és sigint (ősi énekforma) tanulnak. A minimális magasság és testsúly 170 cm illetőleg 75 kg.

Illetmények

  Az Ózumó havi bérrendszerét 1957 májusában vezették be, de csak a szekitori rikisiket fizetik. A fizetések a következőképpen alakulnak (jenben, természetesen):

Rang 1996 1997 1998 1999
Jokozuna 2,107,000 2,369,000 2,606,000 2,737,000
Ózeki 1,753,000 1,971,000 2,169,000 2,278,000
Szekivake 1,264,000 1,421,000 1,564,000 1,643,000
Komuszubi n.a. 1,421,000 1,564,000 1,643,000
Maegasira 977,000 1,099,000 1,209,000 1,270,000
Dzsúrjó 773,000 870,000 957,000 1,050,000

  Az alacsonyabb rangúak nem kapnak havi fizetést, de minden mérkőzéssorozatkor (páratlan hónapokban) kapnak juttatást: Makusita 120,000 jen Szandanme 85,000 jen, Dzsonidan 75,000 jen, Dzsonokucsi 70,000 jen. Ezekhez az alapösszegekhez még sokféle juttatás és prémium járhat, egy kívülálló számára szinte lehetetlenné téve egy adott rikisi valós bevételének megállapítását. Néhány közülük:

  25,000 jen minden szekitorinak minden tokiói basó után.

  150,000 jen minden jokozunának a tokiói basók előtt, hogy ebből fedezzék az új cuna, a fehér jokozuna-kötél elkészítését, amelyet a derekuk körül viselnek a dohjó-iri során.

  Egy mérkőzéssorozat után a szanjakuknak fizetett prémium: jokozunának 200,000 jen, ózekinek 150,000 jen, szekivakének 50,000 jen, komuszubinak 50,000 jen.

  Továbbá minden júsó megnyeréséért: Makuucsi 750,000 jen, Dzsúrjó 550,000 jen, Makusita 250,000 jen, Szandanme 100,000 jen, Dzsonidan 100,000 jen, Dzsonokucsi 50,000 jen.

  A Szansó győztesek (csak a Makuucsiban) szintén kapnak fejenként 550,000 jent.

  A juttatások a birkózó teljesítményéhez és rangjához kapcsolódnak. A rangsorban való előre- ill. visszalépés a fizetés és a prémiumok megfelelő változásával jár. A havi fizetésrendszer bevezetése előtt az egyetlen pénzbeli juttatás, amelyben egy rikisi részesült, a mocsi kjúkin (felhalmozott pénz), vagy ahogy hivatalosan nevezik, hosókin (ösztönző pénz) volt. Ezt minden rikisi számára kiszámolják minden mérkőzéssorozat után, attól kezdve, hogy belépett a mae-zumóba, de ebből semmit nem fizetnek ki, amíg a rikisi el nem éri a Dzsúrjó státust.

  Elsődlegesen azon alapul, hogy pályafutása során a rikisi hányszor nyert és hányszor veszített. A kezdő 3 jen hitellel indul. Minden kacsi-kosi az alapösszeget 50 szennel (fél jen) növeli, bár nem vonnak le semmit, ha többször veszít, mint győz. A Dzsúrjó státusba való előrelépés az összeget 40 jenre emeli, ha a rikisi nem gyűjtött össze ekkora összeget, és ezen a szinten a rikisi külön fizetséget kap, amely ezen az összegen alapszik. A Makuucsiba való előléptetés minimum 60 jent biztosít. Egy maegasirát, ha legyőz egy jokozunát, kin-bosival (aranycsillag) jutalmaznak, amely újabb 10 jent jelent.

  A jelenleg is aktív, jokozuna-verő birkózók listája: Főmenü - Adatok - Kinboshi

  A felső osztálybeli győzelem 30 jent ér, vagy 50-et, ha a győztes nem szenved egy vereséget sem. Az előléptetési juttatásokat kivéve, amelyek a lefokozáskor elvesznek, a gyűjtött összeg mindig növekszik és soha nem vonnak le belőle. Ha a rikisi többször veszít, mint nyer, egyszerűen nem növekszik az alapösszege, de az aranycsillagot mindig jóváírják neki, tekintet nélkül a teljesítményére.

  Egy kis táblázat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért:

Esemény Pont Esemény Pont
Belépéskor 3 Kacsikosi 0.5
.500 felett (mérkőzésenként) 0.5 Dzsúrjóba kerülés 40
Makuucsiba kerülés 60 Ózekivé előlépéskor 100
Jokozunává váláskor 150 Minden kinbosi 10
Júsó (tornagyőzelem) 30 Zensó júsó (15-0) 50

  Az alapösszeget a következőképpen számítják: minden egyes mérkőzéssorozat után a Makusita rang feletti rikisinek az összegyűjtött összege 1500-szorosát fizetik ki. Ez hihetetlen összegekhez vezethet. 1970 szeptemberére Kitanofuji jokozuna 324,5 jen-pontot gyűjtött össze, az akkori Takanohana komuszubi 68-at, Takamiyama maegasira 390-et, Taihó jokozuna összesen 1442 jen-pontot (Takamiyama visszavonulásakor még csak 266,5-et) gyűjtött. Ekkor Taihó 31-edszer nyerte meg a bajnokságot, ebből 8-at veretlenül. Csak a bajnoki címekért az alapösszege 1090 jen-pontra nőtt. 1956-tól, első Dzsonokucsi osztálybeli mérkőzéseitől kezdve a minden kacsi-kosi győzelméért megkapott 50 szen 1970 szeptemberére 1442-re növelte az alapösszegét. Akkoriban az alapot 1000-rel szorozták be, így az után a sorozat után majdnem másfélmillió jent kapott hosókin-ban (ösztönző pénz), amely, ha hozzáadjuk a havi fizetéséhez és az egyéb prémiumokhoz, tekintélyes összegre rúgott.

  Egy mérkőzés befejezéséül mindketten visszamásznak a dohjóra és saját helyükre állnak. A szumotoriknak fejet kell hajtaniuk egymás felé, mielőtt elhagyják a ringet. Először a vesztes távozik. A gyöztesnek ki kell fejeznie háláját a teremtés három istenének: Amenominakanusi no kami-nak, Takamimuszubi no kami-nak és Kamimuszubi no kami-nak, kezét gyors mozdulatokkal a négy világtáj felé lendítve, miközben a játékvezető "lapátja" előtt, a sarkán guggol. Ezt úgy hívják, hogy tegatana-o kiru (kardcsapást imitálni kézzel). Ezt minden összecsapás győztese be kell, hogy mutassa, akár van számára fehér boríték a gunbain, akár nincs.

Gunbai

  Minden borítékban pénz van, ennek összege attól függ, hogy hány transzparenst hordoztak körbe a jobidasik (alacsonyabb rangú segítők) a ringben a kezdéskor. A transzparensek támogató cégeket, csoportokat jelképeznek és egyéb szponzorokat, akik 60 ezer jent ajánlottak fel (1996), mint különdíjat, amelyet kensó-kin-nek (buzdító pénz) hívnak. Némely cég főleg abban érdekelt, hogy a neve kapcsolatba kerüljön a szumóval. Mások egy-egy szekitorit szándékoznak szponzorálni.

  A győztes mindent elvisz a gunbairól, bár valójában csak 30 ezer jen van minden egyes borítékban. A Szumószövetség visszatart 5000-et, a szponzor nevének a napi programban való kinyomtatásáért és a hangosbemondóban való kihirdetéséért. A maradék 25 ezer jent egy alapba teszik, amely segít a rikisinek az adóbefizetésnél a pénzügyi év végén. Ezt a rendszert azért hozták létre, mert a múltban sok szekitori hajlamos volt mielőbb elkölteni a pénzét és később képtelenek voltak az adót kifizetni.

  A kensó-kin juttatásának gyakorlata az Edo-korszakig nyúlik vissza és különösen Ószakában és Kiotóban volt népszerű. Később, különösen a II. világháború idején, ételt és ruhát is adtak a győzteseknek. Például az Edo-korban gyakran fizették őket néhány vég brokáttal (nisiki), innen ered a szumós harci nevekben oly gyakori végződés (pl. Konisiki, Kotonisiki). A háború után a kensó díjakat meghatározott összegekre szabványosították. A legtöbb kensó-kin, amelyet valaha is feltettek egy mérkőzésre, 1964-ben volt, 26-ot tettek a Taihó jokozuna - Tochinoumi ózeki összecsapásra.