Embléma
Bevezetés
Áttekintés
A szumó története
A heja-rendszer
A felvett nevek
Szakmai rangsorolás
A mérkőzések
Győzelem és vereség
A technikák
További tudnivalók
Kiegészítések
Kérdések és válaszok
Híres birkózók
A bírók

Címlap




  A sikona, avagy "ringbeli név" egy jelkép, és mint minden szumóbeli jelképet, nagy tisztelet övezi és sohasem szabad félvállról venni. A megfelelő sikona kiválasztása létfontosságú. Bár nagyon fontos a rikisi számára, aki viseli, neki magának kevés beleszólása van a választásba. Némi véleménye ugyan lehet a dologról, de a végső döntés az ojakata kezében van, aki figyelembe veszi a heja hagyományait, szokásait és az elnevezendő rikisivel szemben támasztott saját elvárásait. Egy jó sikona a rikisit valami erőteljes dologgal köti össze. Kapcsolódhat egy, a sintó vallás által tisztelt természeti képződményhez, vagy egy régi sztárhoz, aki az adott istállóban versenyzett valamikor. Vessünk egy pillantást a szumó világában népszerű nevekre, hogy érthetőbb legyen a dolog.

yama - fuji

  A két leggyakoribb elem, amely a rikisik nevében megtalálható, a jama és a fudzsi. Az előbbi "hegyet" jelent japánul, az utóbbit pedig általában a Fudzsi-hegy nevének leírásához használt kandzsikkal (kínai eredetű japán írásjegyekkel) írják. A rikisik tökéletes természetbeli megfelelője a hegy: széles alap, méltóságteljes felépítmény, rendíthetetlen és mozdíthatatlan. Egy logikus választás egy konkrét hegy, a Fudzsi, amely Japán legmagasabb csúcsa és a sintó vallás egyik szent nemzeti szimbóluma. A fudzsi sok rikisi nevének része, például Kotofujiénak és Minatofujiénak, a jama pedig többek között Musóyama és Wakanoyama nevében szerepel, a kínai olvasat szerinti szan/zan pedig például Kyokushúzan vagy Buyúzan nevében.

kawa - umi

  Azonban nem minden rikisi lehet hegy. Az erő más jelképeihez kell fordulniuk, olyan neveket használnak, amelyekben szerepel a kava (vagy a szóösszetételekben lehet gava is) , amely "folyót" jelent, vagy a "tengert" jelentő kai/umi. Most azt gondolhatod, hogy az óceán fenséges és erőteljes, de egy folyó már nem feltétlenül olyan félelmetes. Azonban a keleti hagyományok szerint a víz sokféleképpen lehet hatékony. A taoista szövegekben a víz mint az erény szimbóluma szerepel: mindig csak azt a legalacsonyabb szintet keresi, amelyből haszna lehet, lassú, de végül mindenen felülkerekedik, ami az útjába kerül. A sintóban pedig a víz megtisztító erejű. A rikisik éppen úgy öblítik ki szájukat a mérkőzések előtt, mint a templomlátogatók, mielőtt belépnének a sintó szentélyekbe. Bár újabban a kava kevésbé népszerű, a "tenger" írásjegyét megtalálhatjuk például a jelenleg egyik legnépszerűbb "kicsi ember", Mainoumi nevében is.

izumi - shima - shima - kuni

  Van még néhány vízzel kapcsolatos szó, amely nevekben szerepelhet. A Mitoizumi nevében lévő izumi például "forrást" jelent. A szigetet jelentő sima (vagy dzsima) számos birkózó nevében megtalálható, például Akinoshima vagy Dejima esetében. Akárcsak a hegy, a sziget is a természet maradandó és mozdíthatatlan része. Teljesen logikus, hogy szerepel olyan sportolók nevében, akik egy szigetország hagyományos sportját űzik. Valóban, a japánok erősen hazafias - egyesek szerint nacionalista - érzelműek. Ezért nem meglepő, hogy sok névben szerepel a kuni vagy a koku (az "ország" jelentésű kandzsi kétféle kiejtése). A hatvankettedik jokozuna, Onokuni ("Nagy Ország") neve például igencsak illett egy 202 és fél kilós behemóthoz. Kyokushúzan "főnöke" (ojakata), amíg versenyzett, az Asahikuni nevet használta, ami annyit tesz: "A felkelő nap országa".

ryu - ryu - ryu

  Akárcsak Nyugaton, a keleti mitológiában is kiemelkedő szerepet játszanak a sárkányok és főnixek. Habár Keleten a sárkányok nem okádnak tüzet és nem rabolnak leánykákat, hanem jóindulatú teremtmények ők, akiknek a megjelenése a jó szerencse hírnöke. Keleten a sárkányok szorosan kapcsolódnak a vízhez; az életet adó esővíz által táplált folyókban és tavakban tanyáznak. Japánul rjú a "sárkány", ez szerepel a tizedik jokozuna, Unryú ("Felhősárkány") és a nyolcvanas évek közepén versenyző volt szekivake, Tamaryú ("Ékkő Sárkány") nevében is. Körülbelül ugyanakkor volt aktív egy népszerű szekivake, Ho-o, akinek ez az érdekes neve a hím és nőstény főnixmadár nevét jelentő írásjegyekből állt. A főnix egy mitológiai madár, amely állítólag csak a béke és jólét idején jelenik meg. A keleti főnix elég szép madár, állítólag 1,83 méter magas, tollazata öt színben pompázik, ez a konfucianizmus öt fő pillérét jelképezi. A főnix írásjegyei azt jelentik, hogy ő a madarak császára és akárcsak a japán császár, ő is szorosan kapcsolódik a naphoz és a janghoz, az univerzum hímnemű alapjához.

asahi - nishiki

  Japán jelképe a felkelő nap, amelyet az aszahi kiejtésű kandzsi szimbolizál. Megtalálható például a harminchatodik jokozuna, Asahifuji ("Napfelkelte a Fudzsi-hegy fölött") nevében. A maiak közül pedig például Asahibentenében, de ugyanezzel a kandzsival írják a kjoku kezdetű neveket is (pl. Kyokushúzan, de az említett Asahibenten sikonája korábban Kyokubenten volt - ennél tipikusabb példát a szumós <de egyáltalán a japán> gondolkodásmódra nem is lehetne találni). Jó néhány rikisi nevében szerepel a "brokát" jelentésű nisiki írásjegy. Ez a korai időkből származik, amikor a győztes rikisik hímzett brokátvégeket kaptak. Ez a kandzsi szerepel például Konishiki nevében ("Kicsi Brokát"). Ez egy kissé vicces név egy olyan embernek, aki több mint negyed tonnát nyom, de ez egy híres rikisi neve volt, aki ugyanebben a hejában élt valamikor.

  Az ígéretes rikisiknek gyakran van olyan nevük, amelyek írásjegyeit valamikori szumónagyságok sikonájából kölcsönözték. Például Chiyonoyama az 1940-es évek kiemelkedő rikisije volt. Neve azt jelenti: "Ezer Nemzedék Hegye". 1942-ben, tizenhat éves korában lépett be a Dewanoumi istállóba és 1951-ben ő lett az első Hokkaidóról, Japán északi főszigetéről származó jokozuna. Nyolc évvel később, hat tornagyőzelem (júsó) birtokosaként vonult vissza, a felső osztályban az eredménye 366 győzelem és 149 vereség volt. Ezt követően Kokonoe néven saját heját nyitott, ahol ő edzette többek között az ötvenkettedik jokozunát, Kitanofujit ("Északi Fudzsi"). Egy évtizeddel később újabb ígéretes rikisit toborzott Hokkaidóról. Mestere tiszteletére az új rikisi a Chiyonofuji ("Örök Fudzsi") nevet kapta. Ő a modern kori szumó második legeredményesebb jokozunája, 31 tornagyőzelemmel. Jelenleg ő a Kokonoe istálló tulajdonosa (ojakata).

asahi - dewa - tatsu - koto

  A rikisi nevéből nagyon gyakran ki lehet következtetni a csapata (istálló, heja) nevét. Ha a rikisi sikonája a már említett aszahival vagy ennek változatával, kjokuval kezdődik, nagyon valószínű, hogy az Asahikuni néven versenyző volt ózeki által alapított Ósima-beja színeiben szerepel. Minden rikisi, akinek neve deva-val kezdődik, a Dewanoumi-bejához tartozik, a tacuval kezdődők pedig a Tatsunami-bejához. Néhány esetben egy istálló legtöbb birkózója olyan nevet kap, amely az adott istállóhoz kapcsolható. Például a Sadogatake-beja legtöbb tagjának neve koto-val kezdődik.

  Szumós pályafutása során egy rikisi több néven is szerepelhet. Megváltoztathatja nevét, hogy szerencsét hozzon neki az új név, vagy pályájának jelentős állomásaihoz érkezve is új nevet választhat. Például a hatvanegyedik jokozuna, Hokutoumi előzőleg eredeti nevén (Hoshi) birkózott. Pályája elején a Fujiwaka nevet viselte, de amikor az első tornán, amelyen ezen az új néven szerepelt, make-kosival végzett, azonnal visszatért családnevének használatához. Amikor aztán előléptették ózekivé, felvette a hokkaidói származására utaló, "Északi Győzelmes Tenger" jelentésű sikonát.

  Visszavonulása után a legtöbb élenjáró rikisi a Japán Szumószövetség tagja akar lenni. Mivel a szövetségben korlátozott számú hagyományos vezetéknév használható, ez azzal jár, hogy egy újabb nevet kell felvenniük. Így Hokutoumi, nem sokkal 1992 májusában történt visszavonulása után, egy negyedik nevet is felvett, a Hakkakut, amelyet addig fog viselni, amíg 65 éves korában kötelezően nyugdíjba nem vonul a Szövetségből.

zeki

  Ha olyan szerencsés vagy, hogy bemutatnak egy magas rangú rikisinek, a megtisztelő -zeki raggal kell a nevét ellátni, például Kyokushúzan-zeki. Ez a szócska a szekitori szóból származik, amelyet a két felső osztályban versenyző birkózókra alkalmaznak. Egyébként a rikisik általában barátságosak és illedelmesek és nem fognak halálra sértődni, ha -szan-ként szólítjuk meg őket, a vezetéknévvel alkalmazandó japán megszólítással, bár ez inkább az alacsonyabb rangú rikisik esetében használatos.

(David Shapiro nyomán)